2012. június 22., péntek

Harminchatodik

Kézen fogva mentünk vissza a srácokhoz az öltözőbe. Mind kettőnk arcán őszinte mosoly volt és végre teljesen megnyugodtunk.
- Oh, mit látnak szemeim – állt be kettőnk közé Louis, majd átkarolta a nyakunkat. – A mi kis szerelmes párunk, megint turbékol.
- Van isten! – kiáltotta Liam. – Ne tudd meg milyen használhatatlan volt a kis göndörke – nevette el magát.
- Na, jó, le lehet rólam szállni! – rázta le magáról Louist és durcásan elfordult tőlük és a ruháihoz ment, hogy átöltözzön.
- Pedig így volt – súgta oda.
- Louis! – vágta hozzá barátja a pólóját, hogy fejezze be.
Azt hiszem minden a régi kerékvágásban ment tovább. A fiúk piszkálódásán nevettünk, amíg öltözködtek. Ezután elindultunk hazafelé, mi ketten hátra maradtunk, hogy beszélgessünk kicsit.
- Nálam aludhatnál – nézett rám huncut mosollyal.
- Kizárt! – vágtam rá.
- Miért? – ölelte át a derekamat és úgy nézett rám, mint egy kisgyerek.
- Mert tudom milyen vagy – ingattam a fejemet.
- Milyen vagyok?
Még mindig úgy vigyorgott. Mondhattam volna neki, hogy helyes, szexis, vicces, okos vagy, hogy irtó cuki, de volt ezeknél egy sokkal jobb jelző.
- Perverz – mondtam ki szigorúan, majd elmosolyodtam.
- És az baj? – még mindig incselkedett velem. – Na, Shell kérlek, ígérem, hogy nem csinálok semmi rosszaságot!
Olyan hihetően mondta, de talán nem is tőle féltem, mivel ha megmondtam volna neki határozottan, hogy nem, akkor nem. Csak attól tartottam, hogy nem tudnám ezt mondani… Már maga az a tény is izgatott, hogy ketten abban a házban. Szóval kizárt dolog volt, hogy én ebbe belemenjek.
- Majd talán máskor – nyomtam egy puszit arcára.
Bár beszélgetni jó lett volna vele, mivel az utóbbi időben ez nem nagyon történt meg. A srácok már messze jártak és jött az a pont, ahol kettőnknek el kellett válnunk. Mindkét kezét a csípőmre tette és közel húzott magához. Úgy csillogott a szeme, hogy szinte vakított.
- Holnap láthatlak? – kérdezte. Majd még közelebb húzott és mindenét bevetette, hogy hasson rám. – Vagy talán nálam alszol?
Pontosan ettől féltem, ezektől a pillantásoktól, érintésektől. Megnyaltam az alsó ajkamat, majd bele haraptam buján és elsuttogtam a válaszom.
- Nem.
Szinte hallottam, hogy Harry megsemmisülve hullik a padlóra, de még is felröhögött hangosan. Szerintem mindenre számított csak erre a válaszra nem.
- Akkor holnap elmegyek érted, jó?
- Jó.
Vigyorgott, mint egy elmebeteg és nyomott egy puszit arcomra, aztán elindultam tényleg hazafelé. Olyan boldog voltam, hogy kicsit ugrándoztam is és végre vigyorogtam. Azt éreztem, hogy van értelme holnap felkelni, és ez az értelem, maga Harry volt. El sem hittem, hogy ennyire tudom szeretni. És annyira nehezen tudtam felfogni, hogy ő mennyire szeret. Most már ezt mindenki tudta. Ettől féltem, nagyon, hogy majd kiderül és nem lesz magán életem, de ez sem érdekelt. Csakis ő és semmi más. Amikor haza értem elújságoltam anyának a történteket. Boldog vagyok, és ez neki elég volt, ahhoz, hogy elfogadja Harryt. Még arra is megkért, hogy majd mutassam be neki. Megígértem, hogy holnap befogom.

4 megjegyzés:

  1. Sziaa! Olyan felemelő érzést nyújtott, hogy megláttam a számlálón: 2600 kereken, és pont én :$
    Elkezdtem ujjongani és ennek örömére belevágtam az új részbe:D
    Először is a véleményosztást azzal kezdeném, hogy olyan hasonlataid vannak néha, hogy a fejemet fogom és röhögök; nagyon jók :D
    "Vigyorgott, mint egy elmebeteg......."
    Háth, ezek beteszik a lécet, nagyon jók :P
    A cselekmény is jó, nagyon tetszik továbbra sem lankad a figyelmem, egy nap vagy 50x nézem, van -e esetleg új rész xdd
    És még kicsit sem vagyok függő! (ezt most komolyan mondom!) :D
    Várom a "holnapot" magyarul a következő részt, bemutatja az anyukájának, aki eleve nem bírta eddig Harry-t?! Viccesnek és egyben elmetépőnek képzelem azt a jelenetet...xdd Szerintem az lesz a kedvencem így belegondolva, főleg azért, mert a színpalettám már készen áll, de te tuti találsz kiskaput, hogy olyat írj, amire nem számítok, szóval hajrá.! Puszi, és kösziii a részeket :D

    VálaszTörlés
  2. Áhh. és végre minden rendben van. Bár én is kíváncsi vagyok a holnapi napra. xx. ~Anna

    VálaszTörlés
  3. Örülök, hogy tetszett! :) Már hoztam is az új részt! ;)

    VálaszTörlés
  4. Ez nagyon jó lett! Nagyon tetszik, ahogy írsz! Ha van időd, kukkants be hozzám is kérlek! :) Örülnék ha kommentelnél, mert ami azt illeti, senki sem képes rá! :)
    http://akulcsboney.blogspot.hu/

    VálaszTörlés