Százhetedik

Másnap reggel nem láttam Susiet a lakásunkban. Sosem keltem később, mint ő, mivel én keltettem, de most sehol sem volt. Komolyan ennyire megsértődött volna, hogy reggel inkább elhúzott, hogy ne is találkozzunk? De hát ez képtelenség. Egy osztályba járunk. Akármennyire szeretne kerülni nem fog neki menni. Teljesen lehetetlen. Legalábbis ezt hittem. Ugyan is egész nap került engem. Nem is értem, hogy min sértődött meg ennyire. Mert nem mondtam el neki, hogy találkozom Jackkal? Nem hazudtam neki semmiben sem. Lehet, hogy nem rohantam azonnal hozzá, de ettől függetlenül nem hazudtam. Rákérdezett, jó igaz sokat kellett faggatóznia, de mindent kinyögtem. Nekem sem esett jól, hogy nem igazán hitt nekem, hogy nincsen semmi. Tizennyolc éves vagyok és barátom is van, akit szeretek. Mit kezdenék egy huszonhárom évessel? Nem azt mondom, hogy olyan nagy a korkülönbség, csak azt, hogy nem vagyok idióta. Érdekelt a hangverseny, mivel mindig is olyan személy lesz az életemben, akire felnézek, és szívesen hallgatom a játékát. Más részről pedig az egyetem is nagyon érdekelt. Miért ártana, ha elmennék?
Biciklivel tartottam haza. Elég hűvös volt rajtam meg csak egy póló volt és hosszú nadrág. Amikor Harry autóját megpillantottam, tudtam, hogy Susie is otthon van, mivel valakinek be kellett engednie. Azon agyaltam, hogy vajon milyen baromsággal tömködte a fejét. A biciklimet letettem az ajtó elé. Reménykedtem benne, hogy nem lopják el, amíg hallgatom majd a fejmosást. Amikor benyitottam, akkor megszakadt minden beszélgetést. Még csak az előszobában voltam és nem is láttam őket. Levettem a cipőmet és beljebb merészkedtem. A nappaliban sem volt senki. Az étkezőben ültek. Mosolyogva pillantottam rájuk, amolyan semmiről nem tehetek arccal.
- Sziasztok.
- Szia, Shell – mondta Harry Su meg sem szólalt. Sem puszi, sem ölelés a csókot meg ne is említsük.
Kifújtam a levegőt idegesen és leültem Harry mellé.
- Figyelj. Ez a Jack csak egy…
- Milyen Jackról beszélsz te? – Nézett rám idegesen. – Jobban érdekelne, hogy miért írják ezt az újságok!
Elém tolta a papír csomót és rögtön tudtam, hogy mi miatt ennyire feszült a hangulat. Kettőjükre néztem. Barátnőm kerülte a tekintetemet és csalódottságot olvastam le róla. Harry ideges volt és magyarázatot várt.
Ránéztem a képekre és legszívesebben köptem volna egyet. A cikk pedig hányinger keltő volt számomra.

Mint tudjuk Brook, aki most a One Direction banda rosszfiújával jár, nos nem a makulátlan életéről híres. Leginkább a botrányok keringenek körülötte. Sokakat megfertőzött már. Most pedig a sor Zaynre került. Ugyan is ismét együtt vannak, a rajongók hatalmas kárara, mivel nagyon féltik az ifjú énekest, hogy tönkreteszi magát, mivel bennfentesek szerint Zayn könnyen befolyásolható személy. Olyasmit is hallhattunk, hogy a bandatagok most komoly vitában vannak a kapcsolat miatt.
Talán Harrynek van a legtöbb félni valója, ugyan is a napokban Shell társaságában láthattuk nem is egyszer a fehérnemű modellt. Nagyon úgy tűnik, hogy ez a két lány nagyon egymásra talált. Ez azért is olyan meglepő, mivel Shell ez idáig nem sok vizet kavart botrányok terén. Volt róla egy két cikkünk. Mint például a titokzatos zaklatójáról és hasonló dolgokról. De azt nem mondhattuk, hogy az a fajta lány lenne, aki rosszhírnévnek örvend. Most pedig, hogy ennyire jó barátságba lettek, így ki tudja, hogy miket olvashatunk majd róluk. Harrynek van mitől tartania.

A végére jutva ismét sokkolva voltam. Könnyek gyűltek a szemembe és nagyon szúrtak. Én és Brook? Na nem! Soha sem lennénk barátnők. Ijedten néztem rájuk és azt sem tudtam hol kezdjem a magyarázkodást.