Ötvenötödik

Szép jó reggelt mindenkinek! :) Nekem az volt. Gyanútlanul jövök fel az oldalra, hogy feltegyem az új részt, amikor látom, hogy a látogatók száma 5000 felett van. o.O Huh! Nagyon köszönöm, ez most gyorsan összejött. :DD Annyira boldoggá tudtok tenni ennyivel is. Örülök, amikor látom, hogy a szokásos emberek írnak kommenteket, mert nem pártoltak el tőlem. :D Meg az újaknak is örülök, mert jó látni, hogy vannak itt még olvasók. Tényleg úgy fel tudjátok ezzel dobni a napomat. :)) Nem tudom, hogy más oldalakon milyen gyorsan lesz meg az 5000 látogató, de én örülök nagyon. :DD Köszönöm! A kommenteket még mindig nagyon várom! :) Itt az új rész, jó olvasást.

Amikor már mindenki elment, akkor Harry a szobájába vitt, hogy minél előbb az ágyba dugjon. Leültem az ágyra és egy kisebb hiszti roham tört rám.
- Nem vagyok álmos. Táncolni akarok!
- Abból mára szerintem elég lesz – mosolygott, közben pedig azt a kényelmetlen magas sarkút hámozta le rólam.
- De még akkor sem akarok!
Nem is figyelt rám, hanem a szekrényéhez ment és a kezembe nyomott egy inget.
- Vedd át.
Amíg én a ruhámat vettem le ő úriember módjára hátat fordított nekem. Bár erre semmi szükség nem volt. Fehérneműben voltam és odamentem hozzá. Hátulról átöleltem és a nyakára leheltem csókokat. Ő megfordult és huncut vigyorral az arcán végignézett rajtam.
- Nem akarod tudni, hogy most mi jár a fejemben – jegyezte meg. Karjaimat átkulcsoltam a nyakán. És lehúztam az ágyra. Felettem támaszkodott és az a vigyor olyan jól állt neki. Kívántam Harryt őrülten. Már tizennyolc éves vagyok.
Csókoltam, ahol értem. A levegőből hatalmasakat kortyoltam.
- Shell nem kellene.
- De én akarom!
Megcsókoltam, hogy ne tudjon mit mondani és azt akartam, hogy ő is veszítse el a fejét mint én. Nehezen levettem róla a pólóját és a csókokkal egyre lejjebb haladtam.
- Shell! – húzott fel magához. De én nem tudtam neki ellenállni. Kezemmel a nadrágjától szerettem volna megszabadítani, de nem hagyta. Eltolt magától és felült.
- Részeg vagy. Nem szeretném ezt kihasználni.
Oda csúsztam hozzá és a fülébe suttogtam.
- Használd ki.
Puszikat nyomtam arcára, majd nyakára.
- Ne csináld!
Nem volt valami magabiztos, így tudtam, hogy nyert ügyem van. Ismét hevesen letámadtam és egy ideig azt hittem tényleg eljutunk odáig, de Harry akkor sem engedte. Megfogta az inget, amit nekem szánt és elkezdte rajtam begombolni.
- Kiábrándultál belőlem, igaz?
- Mi? – Nézett rám értetlenül. – Hogy tudnék kiábrándulni, ha igen csak hiányos öltözetben vagy az ágyamon.
- Mert Elena tetszik neked – mondtam sírós hangon.
-  Shell ez nem igaz, te is tudod!
Szemeimbe nézett szinte mérgesen és olyan őszintének tűnt.
- Na, jó feküdjünk le – mondta félre érthetően és, amikor vigyoromon meglátta még hozzá tette. – Úgy értem aludjunk!
Beletörődtem a sorsomba és bebújtam a takaró alá. Háttal feküdtem neki ő pedig átölelve húzott magához.
Na, azt hiszem, hogy ennyi maradt meg a tegnap estéből. Óriási fejfájással és émelygéssel nyitottam ki a szemeimet. Hatalmasat szisszentem a nyilallástól.
- Hogy vagy Shell?
- Ölj meg! – mondtam szemeimet lecsukva, mivel a fénytől csak jobban sajgott a fejem.
Megsimította az arcomat és nyomott egy puszit rá. Én a párnába furakodtam és onnan dünnyögtem neki, hogy ne nézzen rám, mert borzalmasan nézhetek ki. Egy kis ideig így feküdtem és szerintem el is aludtam. Amikor megint felkeltem éreztem, hogy simogatja a hátamat és hajammal babrál.
- Nem vagy éhes? – kérdezte, látva, hogy már fent vagyok.
- Dehogy nem!
Gondoltam jobb lesz, ha nem fetrengek, hanem felkelek. Ahogy felültem megpillantottam a szétdobált ruhákat. Vettem egy nagy levegőt és nem túl magabiztosan kérdést szegeztem Harrynek.
- Ugye mi nem…
- Nem feküdtünk-e le? – Fejezte be a mondatomat. – Nem. Bár te elég heves voltál.
Ezt olyan pimaszul mondta, hogy teljesen belepirultam. Jézusom! Többé nem iszom a társaságában. Még szerencse, hogy nem történt semmi.
- Talán jobb lenne, ha átöltöznél. Tudod, a srácok megpillantanak és le sem bírják majd venni a szemüket rólad – mért végig.
Na, igen, nagyon szexis volt a pizsamám. Egy ing, ami nem takart többet, mint a bugyim és félig ki volt gombolva.
- Öm… Ez egy jó ötlet.
Megfogtam a táskámat és besiettem a fürdőszobába. Hoztam magammal ruhát, mivel tudtam, hogy itt fogok aludni. A zuhany nagyon jól esett és segített valamennyire felkelni, de még mindig borzasztóan másnaposnak éreztem magam. Felvettem egy rövidnadrágot és hozzá egy kék atlétát. A nyaklánc, amit Harrytől kaptam ott volt a nyakamban, és eldöntöttem, hogy nem fogom levenni.
Elindultam a lépcsőn és már hallottam a többieket. Zayn és Loui kávét iszogattak és rettentő rosszul néztek ki. Mi van?? Zaynnek nincs belőve a haja? Na ne! Liam fitt volt ma, mint mindig. Harry pedig egy kicsit borzos és nyúzott, de így is jól nézett ki. Sut és Niallt pedig nem láttam. Talán nekik tényleg hosszú volt az éjszaka.
- Jó reggelt Shell! – köszöntött Liam és elém tolt egy pirítóst. – Bírsz enni?
- Viccelsz, tegnap csak ittam.
- Azt volt szerencsénk látni – röhögött Zayn erre csak sokatmondóan pillantottam rá, hogy neki aztán nem kellene megszólalnia. Vette a célzást és a telefonja kijelzőjében igazgatta a haját. Legtöbben ramatyul festettünk.
- Jó reggelt!
A fiúk szinte egyszerre köszöntek neki, és ekkor vettem észre, hogy Elena az. Szőke haja tökéletesen volt beállítva. Egy narancssárga feszülős ruha volt rajta. Szép volt ma reggel is, akár csak tegnap este. Ő mi a fenét keres itt? Harryre pillantottam, aki láthatóan kerülte a tekintetemet.  Amíg Elena Liammel és Harryvel beszélgetett a pultnál én értetlenül néztem Louisra.
- Ki ez a csaj?
- Harry nem mesélte?
- Mit? Nem mondott semmit – ráztam a fejem.
Megköszörülte a torkát és suttogni kezdett.
- Nos, ő Harry volt barátnője…