Hatvannyolcadik

– Ha tehettem volna, nem csak a száját szakítottam volna fel.
- Cica harc – lépett be Zayn is. – Szép munka – veregette meg a vállamat.
Jól esett, hogy ők nem az eszet osztják, hogy mi a fenét művelek és, hogy egy őrült vagyok. Olyanok voltak, mint a barátok. Kiálltak mellettem és igazat adtak nekem. Még mindig borzalmasan éreztem magam Susie miatt, de kicsit kárpótolt ez a Cica harc Zayn szavaival élve.
- Ugye neked nincs semmi bajod?
- Én jól vagyok. Már amennyire lehetséges ez – felsóhajtottam. Akkor sem tudtam, hogy mit kellene tennem most. Tudom, hogy ő küldözgette azokat a csomagokat. Utáltam is érte, de egyebet nem tudtam tenni. Harryvel így sem volt jó a kapcsolatunk, mert bárki is tervelte ki, az a csók elcsattant és azokat a dolgokat a fejéhez vágtam. Gondolom akkor is Elena a markába nevetett. Abban reménykedtem, hogy Susieval menthető a dolog. Ekkor vettem észre, hogy Niall már nincs is itt. Biztos, hogy nem aludni ment. Szerintem Susieval beszélgetett, vagyis mertem remélni.
Hallottam, ahogy nyílt a garázs ajtó és egy autó hajtott ki.
- Elviszi Harry az orvoshoz – sóhajtotta Liam. – Lehet, hogy nem kellene ez a Spanyol út most nekünk – rogyott le velem szembe.
- Aj, Liam, pont ellenkezőleg, ez kell most nekünk. Kicsit megnyugszunk, pihenünk – masszírozta meg barátja vállát Louis. Hihetetlen volt, hogy Lou mennyire könnyedén kezeli ezt a helyzetet. De kicsit igaza volt. Bár még mindig nem voltam abban biztos, hogy én is velük tartok. Sőt egyre inkább a felé hajlottam, hogy nem kell nekem még több bonyodalom. Elég volt ez is.
Amikor Louis és Zayn is eltűntek Liamre pillantottam.
- Mérges vagy rám?
- Miért lennék?
- Amiért jelenetet rendeztem a nappalitokban.
- Nem vagyok mérges – mosolyodott el. Hülye kérdés volt. Liam senkire nem tudott haragudni.
- Harry már tudja, hogy Elena a zaklatóm?
- Nos… Tudja. De szerintem még mindig rengeteget hazudott nekünk. Sok minden nekem sem világos.
- Akkor már ketten vagyunk.
- A-a. Igazából senki sem tudja az igazat – mosolyodott el. Nem jókedvében csak úgy.
Csendben voltunk és én törtem meg azzal a kérdésemmel, amit már régóta fel akartam tenni.
- Mi van Harryvel?
Pár dolgot már mondott róla, amikor meglátogattak Zaynnel, de így sem tudtam, hogy most mi jár a fejében.
- Hiányzol neki. Olyan szótlan. Mostanában Larry sincs, ami elég ritka. Zombi módban van. Nem kedveli Elenát, de nem rakhatja ki csak úgy.
- Pedig azt kellene – mormogtam, bár ő úgy tett, mintha meg sem hallaná.
- Meg persze szédíti is még mindig. Harry nem tartozik a naiv emberek közé, de ha rólad van szó, akkor mindig elbizonytalanodik. Adammel sem beszél.
- Szerinted mit kellene tennem?
Hajába túrt és megrázta a fejét. Annyira magára vette mások problémáit, hogy szinte idegesebb volt, mint én.
- Nem tudom… Végül is már tudja, hogy Elena az, aki keveri a paklit. Te pedig őszinte voltál. Szerintem, hamarosan rá fog jönni, hogy te nem tettél semmit. Akkor majd oda fog menni hozzád és meg tudjátok beszélni.
Na, igen, csak, hogy ez mikor lesz. Napok múlva, vagy hetek? Ki bír addig várni. Liam azt tanácsolta, hogy még most várjak. Talán igaza lehet… Bíztam benne, hogy így van. Idővel talán minden jól alakul…