2. Huszonnyolc

Köszönöm a 40 féliratkozót *-*. Soha sem gondoltam, hogy ennyi összegyűl. És hamarosan elérjük a 70ezer látogatót. :) Az lenne a kérdésem, hogy szeretnétek Harrys részt? Mármint, amikor az ő szemszögéből írok?

Hallottam, hogy csörög a telefon és erre keltem, meg hogy valaki suttogva káromkodik. Kicsit megijedtem így az ajtó felé fordultam.
- Nyugi csak én vagyok – nyomta ki közben a telefonját Harry.
- Mennyi az idő?
- Öm, fél négy.
- Ilyen sokáig gyakoroltatok? – képedtem el és megköszörültem a torkom, hogy ne legyen olyan rekedt a hangom.
- Ne haragudj, hogy felkeltettelek. Lehet jobb lett volna, ha inkább haza megyek.
- Nem! – vágtam rá azonnal, amin láttam, hogy elmosolyodik.
Kicsit közelebb jött és nyomott egy puszit arcomra.
- Juj, tiszta víz vagy.
- Kedvesebb fogadtatásra számítottam. Tudod ez London, itt mindig esik az eső.
- Nem most kellene megfáznod.
- Igazad van, le is öltözök.
Elkezdett vetkőzni, mire hozzá vágtam az ágyon lévő pizsamát, ami az övé volt.
- Ezt azért vedd fel.
- Úgy csinálsz, mintha még nem láttál volna ruha nélkül – nevetett fel. – Tudod, sokkal szabadabb vagyok ha-
- Jó, jó! De ha az én ágyamban akarsz aludni, akkor, felveszed szépen.
- Igen is anya – kezdett el kuncogni.
Mikor sikerült átöltöznie bebújt mellém a takaró alá és oda bújt hozzám. Éreztem, hogy milyen hideg mindene.
- Jézusom, te meg fogsz fagyni.
Nem mondott semmit csak kisimított az arcomból néhány tincset és közben mosolygott.
- Mi az?
- Emlékszel mit mondtam, mikor egyszer együtt keltünk?
- Sok mindent mondasz Harry, főleg hülyeségeket – vigyorodtam el, mire kicsit ő is, de most megint komoly volt.
- Azt mondtam, hogy meg tudnám szokni, hogy együtt keljünk.
Kicsit arrébb húzta a fejét, hogy jobban a szemeimbe tudjon nézni.
- Shell, mit szólnál, ha a turné után összeköltöznénk?
Még mindig hatalmas szemekkel bámultam rá és alig tudtam elhinni, amit mond, vagyis kérdez. El kellett telnie egy kis időnek, mire sikerült teljesen felfognom, közben pedig annyi gondolat cikázott a fejemben.
- Nem is tudom Harry – böktem ki nehezen.
- Mi a baj? Te nem szeretnéd?
- Nem arról van szó, csak nem rég költöztünk ide. És Susieval lakunk itt, együtt tartjuk fenn. Ez rengeteg pénz.
- Arra ne legyen gondod – mosolygott rám.
- Nem akarok rajtad függeni és élősködni. Úgy értem az, hogy néz ki, hogy a te pénzed megy el minden féle hülyeségre.
- De ez nem hülyeség!
Akkor is kellemetlenül éreztem magam bármennyire is szerettem volna én is.
- Én komolyan nagyon szeretném, és nem érdekel a pénz és Susie is megoldaná. Tudom, hogy Niall is valami ilyesmivel készül. Eladhatnánk ezt a lakást és meg lenne oldva.
Közelebb bújtam hozzá és szorosan magamhoz öleltem.
- De, ha úgy jössz vissza a turnéról, hogy meggondoltad magad, akkor biztos, hogy szétverlek.
- Rendben – nevette el magát és ő is átölelt engem.
Ennél jobban még talán soha sem aludtam. Egyedül egy valami zavart, hogy a turné az eléggé hosszú idő.